thank the gods we live in the 21st century...

az istenek rámmosolyogtak. sok éves imáim meghallgatásra találtak... nincs már lehetetlen. mostantól minden jó lesz meglátjátok.

hallelúja.

(a coffeintartalmú szappant már meg se említem. kicsit arrébb kell keresni.)

bú

1024x768.

ma ne maradj bent túlórázni...

méltánytalan és hálátlan csend ül a városon. alakíthatatlan
dermedt merengése a létnek, delejes közjátéka annak ahogy az
üres és hibátlan percek elnyomják az életet. képlet, káprázat
ami a szemedbetörli szurtos kezeit és szép lassan olajos
foltot ejt a józan ész márványfehér bőrén. a csend ami
kíhúzza a talpad alól az időt, a végtelen közömbösségének
szélére toszigál és látcsövet ad amin keresztül elédtárhatja
saját tökéletességét. moccanatlan feszül ez a tágas kinti
világ, míg a rókalyukban műveletek és számítások zajlanak,
idegpályáinkon versenytfutó szikrázó lidércek keresik,
hajszolják a dolgok milyenségét. de a mérthetetlen emel most
előttünk kalapot. minden áll, semmi sem változik, nincs
alapja a fizikai viszonyoknak. így lassan belül magunk is
elcsendesedünk. szellemi üresjáratba vált a kerengés.
aludnitér a majomcsapat. a látszat, mint vetület
egymásnaktetsző(leges) táncpartnere lesz a valóságnak és
abban a jóleső, izgató bizsergésben állnak, ami megelőzi az
első lépést. nyugodt szívvel csak egymásért vannak és így
vállnak eggyé és remekké. művi hólyagoktól, láztól és
verejtéktől mentes színtiszta szabadság.

non credo, io amo.

csússz..

Amor Porteno

egy alomtálca élete csupa stressz.

yo!

a kultúránk része

"... vállalati filozófiánk szerint hiszünk a lélek hajthatatlanságában."

CI handbook-kieg./SZMSZ részlet.

"nyirkos, síkos, hideg de mozog"

'Egy kiéhezett nekrofil mindennapi dilemmái'-rovatunkban ma: a hal.

hazaérve. imént.

tegye fel a kezét aki szerint normális az, ha a mogyorós forrócsoki porot meleg tejjel elegyítem emez forrani kezd és a fele elpárolog... amaz pedig láthatóan elillan a tejgőzzel együtt.

az érthetőség kedvéért: adott tasak csoki + fél liter meleg tej. összeöntöm erre kapok negyed liter meleg tejet. csoki sehol.

tegyétek le a kezeteket.. költői kérdés volt csupán. dehamár úgyis mozgásbalendültünk nagytapsot a méltán elhíresült szlovák élelmiszeriparnak. jéj!

köszönöm a finomságokat, de nemhiszem hogy bármihez is hozzányúlok a továbbiakban. már valahogy nem bánom hogy nem mentem síelni... vagymi.

ha ez 5 éves koromban történt volna velem valószínüleg megölöm magam. de így is háborog a lelkem. ja nincs is lelkem hiszen pasi vagyok. nembaj. valami háborog. :(

dilinyó

"a kóla üdít és frissít"

az ellenállás hasztalan.

kilakik ott...?

demszky végre megtaláta azt ami miatt főpolgármesterkedéseit elkezdte...