metrikus

Tegnap éjfél körül riasztott egy komám, hogy valami borzalmas rohama van a barátnőjének és én azonnal menjek oda. Miért pont én és miért pont akkor... nem értettem, de ha a D-jel fent van az égen akkor nem lehet teketóriázni. Lévén a Vitulában voltam és ő a wesselényin lakik elindultam oda rögvest, közben pedig hívtam Tibort, hogy ha esetleg orvosi segítség kéne álljon készen, természetesen Tibor ki volt kapcsolva, mentőorvosnak minek a telefon.
Odaértem rohamvást, csengetek, rohanok fel a negyedikre, nyitja az ajtót, nyomulok be a lakásba, hálószobába be, ahol ájult apró lány fekszik főleg és konkrétan. Közben kérdezem mivan? "Hát... hát így remegett meg minden aztán nem mozdult." Legjobb tudásom szerint megnéztem mibaja, pici noszogtatás után magához is tért. Szex közben folytogatta a koma, attól ájult el. "Nade mitől remegett?" Orgazmusnak hívják kisbarátom, amikor a lányoknak nagyon jó akkor egy kicsit így csinálnak. Szerencsétlen gyökér. Lassan harminc vagy és nem láttál még ilyet, azabaj.

Befejeztem a pakolást, megfordítottam a lakást és vele a "rezgéseimet". Aaki szerint ez azt jelenti, hogy "készenállok a változásra". Mi mindent tudnak ezek az ázsiaiak. Pont leszarom. Megtaláltam a pókomat Banánt, akit beköltözésem óta nem láttam. A hálójának maradékait vizsgálva kiderült, hogy ő volt a molyinváziót megakasztó fogaskerék, szép nagyra is nőtt közben. Bepakoltam egy befőttes üvegbe és miután tanulmányoztam a természetét, úgy döntöttem, hogy túlságosan nagy, egzotikus és agresszív ahhoz, hogy továbbra is nálam lakjon. Stílszerűen kitelepítettem a Szabadság térre. Az én lakásomban ne legyen olyan pók ami Magyarországon alapból nincs.

Ja igen. Az ég küldött nekem egy hatalmas világos cirmos kandúr macskát, aki mint a szfinx ült az ajtóm előtt naphosszat és a madarakat leste/távoltartotta. Komoly fejbólintással köszönünk egymásnak, mikor jövök-megyek. Semmi simi, semmi buzulás. He's a Pro.

Zombi-groove

Zombi felvonulás Németországban. Nálunk mérnincs ilyen? Évek óta a világon mindenhol rendezik őket, itt soha. Itt csak Bánk Bán van. A nemzeti kultúrán kívül itt nincs kb. semmi.

Mondjuk a budapestiek csípős-reszelős agyfaszt kapnának, ha egy-egy ilyen alakkal összehozná őket a jósors a meetingpoint felé.

máp

Yayo

mal-őr

Apuuu! A sportolók is csak úgy elpotyogtatnak ha kell nekik, mint az erdőben az őzikék?

Úgy látszik kislányom.

art of smoking

Volt egy kor mikor az emberek még nem rettegtek a ráktól.

matt

Jingna

nagyon ilyen

the comfort of being deaf and numb

A reggeli több szempontból is nagyon fontos része az ember napjának. Van ugye a biológiai tényező, az ember teste bizony megéhezik amíg az elménket emészti a semmi. És ott van az a másik különösen fontos szempont, hogy amennyiben reggel csak felkelünk és minden tevékenységünk egyszerűen csak az aznapi bosszantó teendők és feladatok előkészítésére koncentrál, majd rohanunk, pár hét-hónap után joggal úgy érezhetjük, hogy az élet egy fárasztó idegrohasztó robot. Hajlamossá válunk, minden cselekedetünket erre a feszült rohanásra építeni. "Meló után még gyorsan elfutok találkozok a barátaimal, hogy aztán végre otthon lehessek, ahol.." ahol gyakorlatilag nem csinálsz semmit, legfeljebb alszol meg zuhanyzol. Az otthon és ennek autómatikus asszociációja a család, így halványodik el, foszlik ki az életünkből. Nem arról van szó, hogy nem fogunk vágyni rá, hanem egy idő után elképzelhetetlennek tűnik majd a gondolat, hogy nekünk valaha is. Többek között ezért fontos a reggeli, megalapozza az érzést az összes tudati szinten, hogy van élet a meló előtt, és a jóleső meleg a gyomrodban délig biztos mementója lesz annak, hogy van élet a meló után is. Én ma az ablakban reggeliztem, jól átsült marhahús szelet, három tojás, sajtos pirítós, újhagyma, paprika, tejeskávé, ananászlé (tudom gáz de rákattantam) és egy túrórudi. És csak néztem szépen evés közben, hogyan formálódik a világ, hogyan indulnak be és zakatolnak a zaklatott zakók, kerengenek a lenge öltönyök, rohannak a metróhoz a kis papucsok és nyári ruhák. A világ komoly tótágasához, hogyan áll vigyázba az emberi hiszékenység és igyekezet.
- Vakok és bénákként kézenfogva keresztül vezetik őket az életen. - mondta a (kibaszott) madárcsicsergés az ajtóm előtt.
- Szegény Ők. - sóhajtott az utolsó falat marhahús és eltűnt a számban.

love-able

magányos vagy?

szeretetre vágysz?

dugd oda az orrod képernyőhöz és kattints.

csak a húr meg a filter

elmentem lőni pöcsök, közben teázni fogok.
Yay for ZEN.

hmm...

ma reggel láttam magamat, ahogy kimegyek a lakásból.
ez nyílván jelent valamit.

jóreggelt

Ahová a hajók meghalni mennek...

Azt gondolod szar a melód? Ismerkedj meg a hajótörőkkel Chittagongban.