condylomata latte

a bál, mint meredező szemek szertelen serege enyhe felesleges jelleget festett nekem. eretnek fertelemnek feledhetetlen kelleme felelhetetlen lett ehelyen. mert pazar és pompás és prűd de pozőr és pőre de pikírt partalan párolgás volt parádés pironkodásokkal pirkadatig. kicsit kegyetlen és kicsit durva a maga módján, úgy ahogy a divat nászi ágyában minden egy ara egyaránt feküdni szokott reszketve, ágyékra szorított lepedőkkel az éjszakai hidegtől félig meredten, de egyszerre forró-lázasan hallgatva az 5 mérföldes percek katonás menetét. a jelenség tetszetős volt és mókás csöppet, izgalmakkal teli és nem is sejtett tanulságokkal fűzerezett őskáosz annak minden természetességével és nyugalmával együtt. magam örömömet leltem az ürömben (két cukorral) és kevély léptekkel kavarogtam az S&M Anschluss röhejes zwantzogásában míg bírtam tumorral. majd összekaroltunk bérnőmmel és elindultunk a keskeny vörös úton, hogy minden függöny mögé bekukkantva megkeressük a nagy varázslót (találtunk is párat). kisvártatva csatlakozott a maga deres pompájában a nyugati boszorkány is és hárman háromfélét háromfelé beszélve vesztünk bele.. mindenbe. egyszerre volt kellemes és kiábrándító, mint oly sok élmény az életemben. megismertem rengeteg érdekes lényt, de amit egyénileg megkedveltem bennük, (mint mindig) csoportként rombolták le. egy ponton túl képtelen voltam nem észrevenni a dolog "dekadenciáját". sajnos nem a BDSM mélységeitől és magasságaitól szédültem meg, az "emberi" oldalától undorodtam. az elitista és konzervatív(!) jelleg ütött nyakon például. meg az egyetlen fajta cinizmus amit gyűlölök, ami mindent fikáz amiből neki soha nem jutott. meg a határtalan büszkeség, amihez már csak egy kis gerinc kéne (ami meglepett volna, ha nem vérprofitól látom az elmúlt 1 éven keresztül). nem voltak nagy illúzióim, de azért némi nyitottságot vártam. azt hogy az állítólag a határaikat próbálgatók elértek, vagy tanultak valamit menet közben. de nem. függetlün attól, kivel, mit csinálsz az ágyban, milyen zenét hallgatsz, gucci vagy práda-ízű álmokat kergetsz-e, addig gyúrsz-e amíg hóember nem leszel, hova és mit ültetnek beléd, tetoválnak rád, öntenek ki bronzból, mennyi pénzed van, vagy mekkora autód és hogy attól érzékenyülsz-e el, ha a saját hányásodból kapsz beöntést.. még egy szánalmas darab szar vagy. hitvány. unalmas.
azon tanakodtam, lehet ez meg az én szemellenzőm míg elizzott fehér folt voltam az est bronzos bőrén. levettem a fejemrefőtt egérségemet és visszabújtam az embergúnyába egy újabb játszótéren ahol nem érzem jól magam.
reggeltájt a jókain tettek ki kocsival a mételyárú bolt előtt. az utcai lámpák már a nap fényétől hunyorogtak. sovanyka dallam ült egy albérlet nyitott ablakában. régóta nem éreztem mennyire egyedül vagyok ezen a rohadt világon.