ping!

Jákos Találmány Kazimír néven írnék szakácskönnyvet, ha valaha írnék szakácskönyvet.
főzni könnyű. a faszaságos bambusz lapátkát pörgetem az ujjaim között, és közben nézem a rotyogó jóságot. az egyik dolog amit soha senki nem értett velem kapcsolatban, hogy miért nem kóstolom meg soha az ételt mielőtt elkészül. a dolog roppant egyszerű. pontosan úgy vagyok a főzéssel, mint az idegen nyelvekkel: ha a szituáció adott, odalépek és beszélek, viszont ha a kezembenyomsz egy szótárt, 5 percenként meg fogom nézni a szavakat amiket mondani akarok és az egész nagyon nehézkessé lészen.
nekem a könnyű dolgok mindig nehezen mentek. a szorzótábla megtanulása annó sok gondot okozott, a játékelmélettel viszont villámgyorsan megismerkedtem. ez van, ilyen vagyok és szemre főzök (ami ha azt vesszük mivel foglalkozom nem meglepő).
minden művésznek ismernie kell az anyagokat amikkel dolgozik. arányaikat és kölcsönhatásaikat és így kell manipulálja őket a kívánt eredmény eléréséhez. szerintem a főzés is művészet, csak más érzékszervre hat, mint a többi.
nagy odafigyeléssel vásárolok, gondosan készítem elő az alapanyagokat és ismerem a viselkedésüket így a bonyolultabb ételek elkészítését is ki tudom következtetni a recept elolvasása nélkül. persze általában mellélövök, és valami egészen mást készítek, mint ami a könyvben van (amit mindig csak utólag nézek meg), így születnek vadonatúj ételek. :D
szeretek olyat főzni amit még senki soha énelőttem (tudomásom szerint), főleg azért mert én nevezhetem el őket. pl.: -> Csokis Ribanc (ez egy rumos-csokis süteményféleség volt amit egyszer összerögtönöztem és a jelenlévő koma mintavétel után csak annyit tudott mondani rá: "a ribanc!").
szóval igen. főzni könnyű. főleg ha tudod hogyan kell.