"Az emberi viszonyok és az élettér alapvető átalakulása velejárója minden új korszak eljövetelének. A XX. század hajnalán a technikai lehetőségek megváltoztatták az ember világról alkotott képét. A Hiroshimára ledobott atombomba nemcsak a háború végét jelentette, hanem egy új kor kezdetét is, melynek paradigmaváltása hatalmas szellemi lépést követelt az emberiségtől, hogy etikai, morális és eszmei síkon utolérje ezt az új borzalmas és csodalatos technológiát. Ezt a lépést még mindig nem tettük meg. Átlendültünk egy olyan időszakba, ahol a technikai fejlődés sebessége napokban és hetekben mérhető. Míg a történelem során fél évszázadok is elteltek, mire olyan általánosan alkalmazható vívmánnyal állt elő a tudomány, mely mindannyiunk életét mindennapi szinten befolyásolta, addig ma a telekommunikáció és digitális forradalom világában gyakorlatilag a saját jövőnket éljük. Ami tegnap még csak álom volt, holnapra valóság lehet. Ezért nevezik ezt sokan posztmodern kornak.
A posztmodern a paradoxonok világa. A politika leragadt a demokrácia szintjén és mint minden rendszer, amely nem képes fejlődni kiismerhetővé és kitapasztalhatóvá vállt, utat engedett a korrupciónak. A technológiai – és így gazdasági - különbségek hatalmas, egyre táguló rést ütöttek a bolygó népességének egzisztenciáján - szélsőségeket alakítva ki. Eszmei újítók nincsenek, csupán kritikusok, és a tudás, amely minden ember nemcsak elidegeníthetetlen joga, de kötelessége is, magában hordozza a felelősséget és a döntés kényszerét, amivel szellemileg még mindig nem vagyunk képesek szembenézni. Kialakultak a fogyasztói társadalmak. Az észlelésünk szelektívvé vált az "információ korában". Mindenről tudunk, amiről tudni akarunk. Kis hiper-realitásokat hozunk létre, amikben eltölthetjük az időnket: tévé, rádió, színes magazinok, na és persze az internet.
1945. augusztus 6-án nem csak Japánra dobtak bombát, hanem minden egyes emberi életre ezen a bolygón. A technika megelőzött minket és nekünk vakon kellett belépnünk az ismeretlenbe, a világháborútótól még reszketve, véresen és kábán egyenesen a jövőbe, ahol egy olyan élet várt, amire senki nem volt felkészülve. Az internet a szellem bombája, eretnek és megváltó "egy személyben". Igazi posztmodern Prométheusz. Tökéletes pótszer egy olyan világban, ahol semmiről sem akarunk tudomást venni és mégis lehetőséget ad bármilyen információ megszerzésére annak, akit érdekel. Ahogy a fissziós bomba is, ez is csupán egy eszköz, mely a felelősséget a felhasználó kezébe helyezi.
Az életünk jelentős részét leköti ma már a tömegkommunikáció. Láthatatlan hálót alkot, ami összekapcsol mindent. Átalakítja, megváltoztatja az emberi viszonyokat és bár sokan úgy gondolják, elidegenedünk egymástól, azért sikerült elérnie egy dolgot, amit még soha nem sikerült a történelem során: egyenlőséget. A létrejött internetes társadalom valami olyasmit nyújt, amit egyetlen más médium sem, mégpedig, hogy elmondhasd az őszinte véleményedet arctalanul és névtelenül ha kell, kulturális, vallási és faji korlátok nélkül, ha bírjuk. Hitelét veszti így az információ? Lehetséges. Egy információ csak annyira hiteles, mint a forrása, nade legalább megjelenik. Elérhető a véleményem mindenki számára és a hitelesség az egyén ítéletére lesz bízva, akinek elvben nem lesznek előítéletei. Létrejött egy tisztán szellemi közeg, amely lehetővé tette, hogy azok lehessünk, akik vagyunk, vagy ha úgy tartja a kedvünk, egészen mások. Olyan alapvető emberi szükségletek kielégítésére ad lehetőséget, amik a valós, mindennapi életben (IRL) a többség számára elérhetetlenek:
- önmegvalósítás
- megbecsültség
- tartozni valahová
A Maslow-féle szükségletek hierarchiájának felső három szintje. Az emberből, aki szociálisan zárkózott, egész nap egy olyan munkát végez, amit ki nem állhat. Este az interneten véleményvezérré lesz egy olyan társadalmi csoportban, ahol a valósággal szemben nem egy, hanem bármennyi életet élhet, kockázatok nélkül. Sajnos, ez sokakban az arctalanság révén és veszítenivaló híján nem csak nagyobb önbizalmat, de agressziót is szül és az egésznapos feszültséget másokon vezetik le. A mindennapokban magát tehetetlennek érző, frusztrált, elnyomott egyén gyakran csak így tapasztalhatja meg saját erejét, csak így jut gratifikációhoz.
De ez az értő figyelem és empátia területe is. A társalgó/társasági oldalakon, blogokon keresztül megoszthatjuk mindennapjaink gondját-baját, bánatát és örömeit, amivel az internet - közösségteremtő erején túl - ellátja a tömegkultúrában egyik legfontosabb szerepét: szórakoztat és egyben idealizálja, a mások szemén keresztül "misztifikálja a hétköznapokat", elhiteti velünk, hogy a sablonos élet lehet kielégítő is. Élhetővé teszi a saját életünket. Ahol egy szappanoperában fiktív szereplők életének minden részletét ismerhetjük meg, itt kvázi valós perszónákról van szó, akiket talán személyesen ismerünk is. A véleménycsere és közbeszéd tehát már olyasmi körül forog, amiről érdemesebb beszélni, ismertséget és elismertséget nyújt és törődést. Ezáltal értékképző és értékközvetítő szerepe az emberi szellem egy olyan oldalát mutatja meg, amely arctalanságán keresztül közvetlenebb, törődőbb, odafigyelőbb, mint azt a való élet erkölcsi és szociális szabályai esetleg megengednék. Nyitottságát az anonimitás egyszerű szabadságának köszönheti, ahol az ember részesülhet egy virtuális közösség akolmelegéből akkor is, mikor a való világ rideg és zavaros, átértékelődött nemi szerepekkel és a vezetők iránti bizalmatlansággal. Erre remek példa Irán, ahol a társadalmi egyenlőség csakis egy „internet-demokrácián" keresztül nyilvánulhat meg."
ma befejeztem a blog-kísérletet: 999-et olvastam idén és ma még 1-et. volt amelyiket ismerős blogok linklistájából választottam, majd onnan követtem a nyomot tovább, volt amelyikre véletlenül találtam rá, volt amelyikre felhívták a figyelmem, volt amelyik díjakat nyert, volt amelyik nem. általában elovastam az első 5-10 bejegyzést, majd vagy random olvastam archív bejegyzéseket, vagy végigolvastam az egész blogot.
van aki szerint a bloggerek szánalmasak... én nem akarok erről véleményt mondani lévén én is az vagyok. viszont láttam:
- a lélek dadaista oldalát
- a kifejezéstelen depressziót ami majdhogynem könyörög, hogy belekössenek - így kerüli el a magányt.
- a ostobaságot úri köntösben, aki egyszerűen csak szereti látni, hogy a véleménye megjelenik valahol.
- a dicsekvő kalandort, aki élvezi mások irigységét és csodálatát, pedig csak nincs otthona mert nem tudja milyen az.
- azokat akik csak maguk és mások előtt akarják palástolni a bizonytalanságukat azzal, hogy erős véleménnyel nagy hanggal írnak a világ dolgairól... bizonygatják az igazukat, vitákba szállnak, hitről és politikáról veszekednek... meddő igyekezet amit átmenetileg két korsó sör is jól helyettesít.
- mások saját világait, amit megmutatnak mindenkinek aki kíváncsi rá...
(jah és voltak a recept-blogok!)
én embereket láttam. a mindennapok (nagy/egy)szerűségét... nyelvezettől, stílustól, témától, kreatívitástól, a gondolatok koplexitásától függetlenül. álmokat, bíráskodást, segélykérést, dölyföt, örömet, bánatot. olyan dolgokat amiket nem mondanál el/hazudnál senkinek, főleg nem egy idegennek a buszmegállóban. álarcokat és csudakolbászokat egy olyan helyen ahol még a saját neved sem elég valódi. láthatatlan emberek a messzeségből, hangok a sötétben. különös kis bardó. talán a hetedik. fel se tűnne ha megcsináltuk volna igaz?
kitenném azokat amik a legjobban tetszettek, de nem lenne fair... nem verseny volt. ahogy az élet sem az. emberek vagyunk, nem élhetünk egymás nélkül.
jah igen... és rájöttem, ha túl hosszú egy poszt lófasz se fogja elolvasni.
(ha csak a farkát kergeted, akkor sose kapod el.)
2008. december 31., szerda
2008. december 29., hétfő
2-d
whot ye lekin' at ya mizerabl' fokin' shyt?!ey will gut ya wit yer mothes brok'n ribz ye poo'h excuz fer a lode of bloody wank
shot yer twaty lafin 'fore i put o't yor eyz an' beat ya senslez wit yer own bollocks
yeh sod.
(khm... legényke ellensúlyoz)
(khm... legényke ellensúlyoz)
ad: Monster.com 2
ne hallgass a hangokra..
(kivéve ha olyasmit mondanak: 'please mind the gap between the train and the platform.')
2008. december 28., vasárnap
rapid
hazaérve azt tapasztaltam, hogy az egyik nagyondrága cipőmben távollétemben túró keletkezett...
igen.
túró.
a tegnapi rengeteg barnasör és számolatlan tequila, vodka, birspálinka, rum (és valahol egy mézes-fűszeres vilmos) hatására nem sikerült még csak pityókás állapotba se jutnom, ámbátor ma reggel obligált fejfájásra ébredtem. azt hittem terhes az agyam. ikrekkel. rúgdostak is. anya leszek.
Bower várt a nyugatiban... szerinte isten egy természetellenes ötlettől vezérelve teremtett engem, hogy megmutassa miért kell az életeteket a jóság és jámbor megtartóztatás jegyében leélnetek. élő crash-teszt baba vagyok.
a vonaton ült tőlem nem messze egy ember, akinek egy luk volt a kobakja tetején. bele volt tűrve egy... talán szalvéta. úgy nézett ki első pillantásra, mintha kicsi turbánja lenne. másodikra is. néha kis furi véres buborékok keletkeztek a sebszél és fejfedő találkozásánál. fantasztikus volt. szolnoknál (hol máshol) enyhe habot eresztett.. akartam szólni neki, de olyan édesen aludt.
én is aludtam egy kicsit. dehidratált, a gerincvelőmben fortyogó dühtől hajtott álmom volt. egy kb. 15 éves torz, dagadt, nyomorék kislányról álmodtam aki időről-időre gyermekökölnyi aranyrögöket vomitált és emiatt megállás nélkül sírt. mindenki feleségül akarta venni. én nem. én csak vittem valahova. többre nem emlékszem. olyan ideges lettem, hogy felébredtem.
igen.
túró.
a tegnapi rengeteg barnasör és számolatlan tequila, vodka, birspálinka, rum (és valahol egy mézes-fűszeres vilmos) hatására nem sikerült még csak pityókás állapotba se jutnom, ámbátor ma reggel obligált fejfájásra ébredtem. azt hittem terhes az agyam. ikrekkel. rúgdostak is. anya leszek.
Bower várt a nyugatiban... szerinte isten egy természetellenes ötlettől vezérelve teremtett engem, hogy megmutassa miért kell az életeteket a jóság és jámbor megtartóztatás jegyében leélnetek. élő crash-teszt baba vagyok.
a vonaton ült tőlem nem messze egy ember, akinek egy luk volt a kobakja tetején. bele volt tűrve egy... talán szalvéta. úgy nézett ki első pillantásra, mintha kicsi turbánja lenne. másodikra is. néha kis furi véres buborékok keletkeztek a sebszél és fejfedő találkozásánál. fantasztikus volt. szolnoknál (hol máshol) enyhe habot eresztett.. akartam szólni neki, de olyan édesen aludt.
én is aludtam egy kicsit. dehidratált, a gerincvelőmben fortyogó dühtől hajtott álmom volt. egy kb. 15 éves torz, dagadt, nyomorék kislányról álmodtam aki időről-időre gyermekökölnyi aranyrögöket vomitált és emiatt megállás nélkül sírt. mindenki feleségül akarta venni. én nem. én csak vittem valahova. többre nem emlékszem. olyan ideges lettem, hogy felébredtem.
2008. december 27., szombat
2008. december 25., csütörtök
2008. december 22., hétfő
amikor nagyon gazdag leszek (nemsokára) rendszeresen kopaszra fogom borotválni a fejem és rengeteg parókám meg ilyesmim lesz... én leszek az álcázás mestere. és mókázni fogok naphosszat, csínyteszek, helytelenkedek, kuruckodok és senki se fogja tudni, hogy én vagyok az. és nem is leszek már. csak úgy jövök-megyek majd.
és amikor én már nagyon pro, akkor kiiktatok kloroformmal embereket (mint a filmekben) és beugrok az életükbe helyettesíteni. mondjuk egy napra. megméricskélem jók voltak-e vagy rosszak és igazságot szolgáltatok. megjavítom nekik, vagy ízzé porrá zúzom és kipeckelem, hogy rájukpottyanjon, mikor hazajönnek. halálcsapdát építek az undok kis titkaikból.
az egyetlen bökkenő a szakáll.. az lehet néha le fog buktatni.
... lehet maradok inkább mégis láthatatlan.
és amikor én már nagyon pro, akkor kiiktatok kloroformmal embereket (mint a filmekben) és beugrok az életükbe helyettesíteni. mondjuk egy napra. megméricskélem jók voltak-e vagy rosszak és igazságot szolgáltatok. megjavítom nekik, vagy ízzé porrá zúzom és kipeckelem, hogy rájukpottyanjon, mikor hazajönnek. halálcsapdát építek az undok kis titkaikból.
az egyetlen bökkenő a szakáll.. az lehet néha le fog buktatni.
... lehet maradok inkább mégis láthatatlan.
ad hominem
a párkapcsolatok az élet uzsonnásdobozai.
ezt már biztosan hallottátok tőlem egy páran ti ott kint.
ha nagyon az alapoktól akarnék indulni akkor azt mondanám minden az agressziónál és asszertivitásnál kezdődik, ami teljesen normális része a főemlősök szociális integrálódásának.
de nem akarok az alapokról indulni, mert nemérted/ nem hiszel nekem/ te nagyon vágod már/ te már annyi mindent megéltél/ téged én ne oktassalak ki/ és különben is ki a fasznak képzelem magam...
ezért inkább azt írom: a párkapcsolatok az élet uzsonnásdobozai. így. dogmatikusan. bele. kapjabemindenki.
mindig is voltak erősek és gyengék. valamiben erősek és valamiben gyengék. a gyengék pedig mindig az erőseken "élősködtek", vagy csoportbaverődtek a nagyobb védelem érdekében. ez nem rossz, vagy szánalmas, vagy megvetendő dolog.. ez evolúciós logika.
ha megfigyeled a párkapcsolatok nagyrésze is ilyen. mindig van egy domináns fél, aki irányít, szervez, aki a döntéseket hozza. jobb esetben ez a valaki kitart, még jobb esetben inspirálóan hat a másikra és az "felnő" hozzá. a rosszabb eset az mikor leépül, elfárad, vagy kezdettől fogva mind2 nyomorult és kialakulnak ezek a kodependens csimpaszkodások... se veled-se nélküled kapcsolatok amiket nyílván lehet a romantika és szeretet, netán "szerelem" köntösébe öltöztetni, de számomra a lehető legtávolabb állnak az emberitől. egyszerű függés. "kényszer, érdek, ösztönélet, a három nagy fekete fabábú". ez az anyagi/érzelmi/akármilyen élősködés a másikon, egymáson. sosem értettem ezeket, vagy hogy miért van az ember együtt valakivel 10 évig, ha már az első 5 év is szar volt.
a kapcsolatokat remek időtöltésnek tartom, de semmi több. szép az ha a megértés, törődés, figyelem, szex egyazon helyről jön, de ez lássuk be lufasz. nemhogy nem romantikusnak, de egyenesen undorítónak tartom, hogy két "fél-ember" kelljen ahhoz hogy kitegyenek egy "valakit", és még csak nem is egy valamilyen "valakit", hanem egy "akárkit". részemről az egyetlen járható út, hogy azért szeressem a másikat amilyen és ne azokért a dolgokért amik én nem tudok lenni. nem voltam-e én is ilyen csimbók? hajj, dehogynem... évekig rá voltam kattanva a precíz, maximalista nőkre, aztán valahol útközben félig tudatosan fejlesztettem ezeket a készségeimet és lám...
mondhatod, hogy ez "egyensúly" - jöhetsz nekem az okossággal, hogy ez "jin és jang", de akkor felületesnek foglak nevezni és felhívom rá a figyelmed, hogy az a két fél ha jobban megnézed önmagában eleve egész... ha ebből az aspektusból vizsgálom akkor a többséget "negyed-embereknek" hívom.
két teljes ember kapcsolatát és szerelmét tudom csak értékelni.. amit nem a pszichológiai darwinizmus prózaisága lökdös végig az élet göröngyös útjain. partnerséget és nem félkegyelmű, gyáva, obszesszív kötődést, a másikba belelátott mindenfélével cukormázzal elviselhetővé - sőt szerethetővé - tett önimádatot. mert magadat csonkának látod, de benne... na aztán benne meglátod milyen is vagy "valójában"...
de ez nyílván az én álomvilágom... hogy felnőtt egészséges, értelmes embereket akarok látni. olyan kapcsolatokat amik nem kigúnyolásai mindannak amit esetleg a "szerelemről" gondolok. minden relatív. azzal is beérném, ha a partnerek azonos szinten lennének. nem találod furcsának, hogy bizonyos emberek (és főleg öregaszonyok) életében egy kutya vagy macska képes betölteni a partner szerepét? azt képzeled egy másik emberre nem vetítenének ki ennyi mindent?
a szomorú az, hogy előbb-utóbb lehull a lepel és egy reggel rájössz, hogy nem tudod ki fekszik melletted az ágyban. és megindul a pusztítás, az önsajnálat, a gyűlölködés és jobb esetben csak egymást teszitek tönkre. rosszabb esetben egy újabb generáció nézi végig.
de a legszomorúbb az egészben az... - az a dolog tragédiája -, hogy egy olyan világban élünk, ahol simán elég csak fél-embernek lenni.
ezt már biztosan hallottátok tőlem egy páran ti ott kint.
ha nagyon az alapoktól akarnék indulni akkor azt mondanám minden az agressziónál és asszertivitásnál kezdődik, ami teljesen normális része a főemlősök szociális integrálódásának.
de nem akarok az alapokról indulni, mert nemérted/ nem hiszel nekem/ te nagyon vágod már/ te már annyi mindent megéltél/ téged én ne oktassalak ki/ és különben is ki a fasznak képzelem magam...
ezért inkább azt írom: a párkapcsolatok az élet uzsonnásdobozai. így. dogmatikusan. bele. kapjabemindenki.
mindig is voltak erősek és gyengék. valamiben erősek és valamiben gyengék. a gyengék pedig mindig az erőseken "élősködtek", vagy csoportbaverődtek a nagyobb védelem érdekében. ez nem rossz, vagy szánalmas, vagy megvetendő dolog.. ez evolúciós logika.
ha megfigyeled a párkapcsolatok nagyrésze is ilyen. mindig van egy domináns fél, aki irányít, szervez, aki a döntéseket hozza. jobb esetben ez a valaki kitart, még jobb esetben inspirálóan hat a másikra és az "felnő" hozzá. a rosszabb eset az mikor leépül, elfárad, vagy kezdettől fogva mind2 nyomorult és kialakulnak ezek a kodependens csimpaszkodások... se veled-se nélküled kapcsolatok amiket nyílván lehet a romantika és szeretet, netán "szerelem" köntösébe öltöztetni, de számomra a lehető legtávolabb állnak az emberitől. egyszerű függés. "kényszer, érdek, ösztönélet, a három nagy fekete fabábú". ez az anyagi/érzelmi/akármilyen élősködés a másikon, egymáson. sosem értettem ezeket, vagy hogy miért van az ember együtt valakivel 10 évig, ha már az első 5 év is szar volt.
a kapcsolatokat remek időtöltésnek tartom, de semmi több. szép az ha a megértés, törődés, figyelem, szex egyazon helyről jön, de ez lássuk be lufasz. nemhogy nem romantikusnak, de egyenesen undorítónak tartom, hogy két "fél-ember" kelljen ahhoz hogy kitegyenek egy "valakit", és még csak nem is egy valamilyen "valakit", hanem egy "akárkit". részemről az egyetlen járható út, hogy azért szeressem a másikat amilyen és ne azokért a dolgokért amik én nem tudok lenni. nem voltam-e én is ilyen csimbók? hajj, dehogynem... évekig rá voltam kattanva a precíz, maximalista nőkre, aztán valahol útközben félig tudatosan fejlesztettem ezeket a készségeimet és lám...
mondhatod, hogy ez "egyensúly" - jöhetsz nekem az okossággal, hogy ez "jin és jang", de akkor felületesnek foglak nevezni és felhívom rá a figyelmed, hogy az a két fél ha jobban megnézed önmagában eleve egész... ha ebből az aspektusból vizsgálom akkor a többséget "negyed-embereknek" hívom.
két teljes ember kapcsolatát és szerelmét tudom csak értékelni.. amit nem a pszichológiai darwinizmus prózaisága lökdös végig az élet göröngyös útjain. partnerséget és nem félkegyelmű, gyáva, obszesszív kötődést, a másikba belelátott mindenfélével cukormázzal elviselhetővé - sőt szerethetővé - tett önimádatot. mert magadat csonkának látod, de benne... na aztán benne meglátod milyen is vagy "valójában"...
de ez nyílván az én álomvilágom... hogy felnőtt egészséges, értelmes embereket akarok látni. olyan kapcsolatokat amik nem kigúnyolásai mindannak amit esetleg a "szerelemről" gondolok. minden relatív. azzal is beérném, ha a partnerek azonos szinten lennének. nem találod furcsának, hogy bizonyos emberek (és főleg öregaszonyok) életében egy kutya vagy macska képes betölteni a partner szerepét? azt képzeled egy másik emberre nem vetítenének ki ennyi mindent?
a szomorú az, hogy előbb-utóbb lehull a lepel és egy reggel rájössz, hogy nem tudod ki fekszik melletted az ágyban. és megindul a pusztítás, az önsajnálat, a gyűlölködés és jobb esetben csak egymást teszitek tönkre. rosszabb esetben egy újabb generáció nézi végig.
de a legszomorúbb az egészben az... - az a dolog tragédiája -, hogy egy olyan világban élünk, ahol simán elég csak fél-embernek lenni.
2008. december 21., vasárnap
a következő részek tartalmából...
1024 x 768.
kellemes karácsonyt...
MWAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA...
2008. december 20., szombat
Naplóbejegyzés: Dec. 20.(30,31)
felkelek... az egész lakás zavaros.
kibotorkálok a fürdőbe nagynehezen.
a wcben áll a víz, a tetején egy kis fekete tanga úszik... déjá vu.
visszabotorkálok, hogy megnézzem van-e még valaki az ágyban.
van.
kezdenek rémleni dolgok. ránézek az órámra: fél órát aludtam.
pöszmögtetem, hogy lekési a gépet.
felemeli a fejecskéjét és ökölbe szorult angyali arcából áradó matrózfingszagú lehellettel tudtomra adja, hogy eldugult a wc.
- észleltem.. - mormogom, míg elkészítem a reggelit és beteszek egy rajzfilmet. füstöltsertéscomb-tojás-hagyma-pirítós, "reggelipehely" + tej, 1 deci vodka kávé helyett ahogy ő szokta (B.I.L.F.) . míg túrja lenyúlok a wc-be és kiveszem a dugulás forrását: egy kiskutyás zoknit. kimosakszom. túlságosan fáradt vagyok, hogy felbasszam magam.
csak célfeladatok elvégzésére vagyok képes.
morzében gondolkodom.
a pehelynél tart. belekanalaz. megrágja. lenyeli. pofátvág. "perk' !"
belekortyol a vodkába. pofátvág. "perk' !"
3 másodperc processing. felszalad a tökéletes ívű bal szemöldöke és összeönti a kettőt. megkóstolja, majd elégedetten majszolni kezdni.
...
az elmúlt pár hétben rá kellett jönnöm, hogy imádom az olyan nőket akik rendszeresen fittyet hánynak a természet törvényeire (vagy Trilla esetében a thermodinamikára <-( ez az a szó)). hasonló a hasonlót vonzza.. gondolom.
mosogatok amíg ő tekereg, mint egy cica és utánnamkotor.
"képzeld nem haltam meg, dugjunk!"-szexről viszont szó se lehet. 10 perc múlva itt a taxi és életemben egyszer próbáltam úgy közösülni, hogy spongyabob ment a háttérben. soha többet. ezután megpróbálja ellopni a hajam. rászólok. durcog.
megjön a kocsi, elkezdjük lehordani a csomagokat (főleg ruhák amiket 4 hónap alatt egyszer se hordott) és betuszkolni. közben beletöri a lakáskulcsomat a zárba. de semmi baj... majd biztos megoldom.
búcsúzóul a nyakambaugrik és rámszorít. én meg a falnakdöntöm mielőtt elesek. ez elég erotikusnak hat. nemaz. túl korán van... ilyenkor még nem tudok állni.
a taxis (megtévesztően hasonlít raszputyinra) kajánul vigyorog. beülnek. elmegy.
még sötét van. állok az utcán. nézek. V-nek volt igaza... tényleg egy rossz cyberpunk történetben érzem magam. én leszek az akit a végén lelőnek.
remélem nem jön vissza.
Ada vigyázzon rá.
kibotorkálok a fürdőbe nagynehezen.
a wcben áll a víz, a tetején egy kis fekete tanga úszik... déjá vu.
visszabotorkálok, hogy megnézzem van-e még valaki az ágyban.
van.
kezdenek rémleni dolgok. ránézek az órámra: fél órát aludtam.
pöszmögtetem, hogy lekési a gépet.
felemeli a fejecskéjét és ökölbe szorult angyali arcából áradó matrózfingszagú lehellettel tudtomra adja, hogy eldugult a wc.
- észleltem.. - mormogom, míg elkészítem a reggelit és beteszek egy rajzfilmet. füstöltsertéscomb-tojás-hagyma-pirítós, "reggelipehely" + tej, 1 deci vodka kávé helyett ahogy ő szokta (B.I.L.F.) . míg túrja lenyúlok a wc-be és kiveszem a dugulás forrását: egy kiskutyás zoknit. kimosakszom. túlságosan fáradt vagyok, hogy felbasszam magam.
csak célfeladatok elvégzésére vagyok képes.
morzében gondolkodom.
a pehelynél tart. belekanalaz. megrágja. lenyeli. pofátvág. "perk' !"
belekortyol a vodkába. pofátvág. "perk' !"
3 másodperc processing. felszalad a tökéletes ívű bal szemöldöke és összeönti a kettőt. megkóstolja, majd elégedetten majszolni kezdni.
...
az elmúlt pár hétben rá kellett jönnöm, hogy imádom az olyan nőket akik rendszeresen fittyet hánynak a természet törvényeire (vagy Trilla esetében a thermodinamikára <-( ez az a szó)). hasonló a hasonlót vonzza.. gondolom.
mosogatok amíg ő tekereg, mint egy cica és utánnamkotor.
"képzeld nem haltam meg, dugjunk!"-szexről viszont szó se lehet. 10 perc múlva itt a taxi és életemben egyszer próbáltam úgy közösülni, hogy spongyabob ment a háttérben. soha többet. ezután megpróbálja ellopni a hajam. rászólok. durcog.
megjön a kocsi, elkezdjük lehordani a csomagokat (főleg ruhák amiket 4 hónap alatt egyszer se hordott) és betuszkolni. közben beletöri a lakáskulcsomat a zárba. de semmi baj... majd biztos megoldom.
búcsúzóul a nyakambaugrik és rámszorít. én meg a falnakdöntöm mielőtt elesek. ez elég erotikusnak hat. nemaz. túl korán van... ilyenkor még nem tudok állni.
a taxis (megtévesztően hasonlít raszputyinra) kajánul vigyorog. beülnek. elmegy.
még sötét van. állok az utcán. nézek. V-nek volt igaza... tényleg egy rossz cyberpunk történetben érzem magam. én leszek az akit a végén lelőnek.
remélem nem jön vissza.
Ada vigyázzon rá.
2008. december 19., péntek
lézi frájdéj eksön
- teszek-toszok, majd suli. hirtelen érzem, hogy nekem jávorszarvast kell ennem. lehetőleg rögtön. szereztem is...
meg kell mondjam a jávorszarvas, mint intézmény már eredetileg fent volt a világ leggyanúsabb dolgainak listáján, de a mai nap minden furmányos, agyalapi sunyileső-funkciómat szanálta. hús, amitől azonnal megszenderülök. kellemes hangulatú dögevő teletabivá avanzsáltam és csak a perverz irónia kedvéért...tobzos-magos-zabos édessüteménnyel fogyasztottam őt, kigúnyolva ezzel isten jávorszarvas-életvitellel kapcsolatos terveit. ennél már csak az lett volna szebb, ha - mint egyes kultúrországokban a szték mellé az étlapon - oda lett volna írva az elhúnyt állat neve. az enyémet egyértelműen Aldónak hívták. éreztem a zamatán. a második csomag pedig Bence volt, mert az olyan kis hamis. BTW kevés zseniálisabb ÉS perverzebb találmánya van az embernek a világon, mint a hurka-kolbász készítés.
- vásárlás közben utamat állta egy kiber-jegesmedve androidokból (vagy ursoidokból) verbuvált zsoldos-dixiland formáció. rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok felkészülve az ilyen esetekre... ez volt a jövő. ott állt beteg mosollyal és akkora picsákkal, mint egy-egy versenylóé.
- visszaérve az suliba egy éppen hoz-teszként működő csoporttársnőm megragadott, hogy szabadítsam meg őt azonnal a rátestált 3 japó vendégtől, akár szexuális ellenszolgáltatások fejében is (az ilyeneket jó lesz jegyeznem amúgy). természetesen segítettem neki, főleg miután legnagyobb döbbenetére kiderült, hogy tudnak angolul. első útunk a wc-be vezetett és hatalmas mázli, hogy beszaladtam kezetmosni 5 perccel korábban, mivel az egyetlen divájsz ülőkéjének pereme körbe volt fosva. kívülről. hevesen. elnavigáltunk.
- túráztattam őket pár órán keresztül, bár kiderült ők is a szokásos kollektíva formációt támogatják ami a gaijinekkel való kommunikációt illeti. mesélek-> fordító röhög -> fordít -> mindenki röhög... bár mindenki ért angolul. agyfasz. egy bejgli-vendéglő felé az egyik derékszögű nénit meglátva (a derékszögű néni-klánból, merthogy több is van) über-becsülettől és riszpekttől duzzadó bordakosárral megkérdezték ő mohamedán-e esetleg... le is fotóztam őket vele. amúgy volt rációja a sejtelmeiknek, mert a néni kelet felé görnyedt. ez további megfigyelést követel. rájöttem ezek olyanok mint a jawák.
meg kell mondjam a jávorszarvas, mint intézmény már eredetileg fent volt a világ leggyanúsabb dolgainak listáján, de a mai nap minden furmányos, agyalapi sunyileső-funkciómat szanálta. hús, amitől azonnal megszenderülök. kellemes hangulatú dögevő teletabivá avanzsáltam és csak a perverz irónia kedvéért...tobzos-magos-zabos édessüteménnyel fogyasztottam őt, kigúnyolva ezzel isten jávorszarvas-életvitellel kapcsolatos terveit. ennél már csak az lett volna szebb, ha - mint egyes kultúrországokban a szték mellé az étlapon - oda lett volna írva az elhúnyt állat neve. az enyémet egyértelműen Aldónak hívták. éreztem a zamatán. a második csomag pedig Bence volt, mert az olyan kis hamis. BTW kevés zseniálisabb ÉS perverzebb találmánya van az embernek a világon, mint a hurka-kolbász készítés.
- vásárlás közben utamat állta egy kiber-jegesmedve androidokból (vagy ursoidokból) verbuvált zsoldos-dixiland formáció. rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok felkészülve az ilyen esetekre... ez volt a jövő. ott állt beteg mosollyal és akkora picsákkal, mint egy-egy versenylóé.
- visszaérve az suliba egy éppen hoz-teszként működő csoporttársnőm megragadott, hogy szabadítsam meg őt azonnal a rátestált 3 japó vendégtől, akár szexuális ellenszolgáltatások fejében is (az ilyeneket jó lesz jegyeznem amúgy). természetesen segítettem neki, főleg miután legnagyobb döbbenetére kiderült, hogy tudnak angolul. első útunk a wc-be vezetett és hatalmas mázli, hogy beszaladtam kezetmosni 5 perccel korábban, mivel az egyetlen divájsz ülőkéjének pereme körbe volt fosva. kívülről. hevesen. elnavigáltunk.
- túráztattam őket pár órán keresztül, bár kiderült ők is a szokásos kollektíva formációt támogatják ami a gaijinekkel való kommunikációt illeti. mesélek-> fordító röhög -> fordít -> mindenki röhög... bár mindenki ért angolul. agyfasz. egy bejgli-vendéglő felé az egyik derékszögű nénit meglátva (a derékszögű néni-klánból, merthogy több is van) über-becsülettől és riszpekttől duzzadó bordakosárral megkérdezték ő mohamedán-e esetleg... le is fotóztam őket vele. amúgy volt rációja a sejtelmeiknek, mert a néni kelet felé görnyedt. ez további megfigyelést követel. rájöttem ezek olyanok mint a jawák.
27. a dicső anyák szavai
"... jegyezd meg kislányom: nem az a pasi fog téged boldoggátenni aki jól néz ki, és nem is az a pasi fog boldoggátenni aki gazdag. az a pasi fog boldoggátenni aki meg tud nevettetni."
- Ingrid
zsebgaléria
itt Marcel Marceau-t imitálom. nem jól. 
fentemlített elemózsiám... mmmm... mooose!
ez eszembejuttatja a hug-egység 1.5.1 előadásában rendszeresen hallható "..Anyám-anyám, édesanyám, eladnálak forintért.." kezdetű tirpák műdalt
... avagy hogyan hugyoztam le majdnem egy istennő toalettjének falát. (megláttam ezt)
fentebbemlített kiber-jegesmedve kobzosok. munkálkodva a hatalomért. 
morom
feltűnően csinos lányok szolgáltak ki a börgerkingben.
(ez két dolgot jelenthet:
1. valami készül... valami pr/világvége/sátánista fondorlat
2. megint rajtam van az anyuhúzigáló papasági-roham)
sajnos csak 5forintosokban tud visszadni, de hozzádob az agykásából egy trüffelt:
- ..így legalább többnek tűnik!- mondja. vállatvonok.
- te meg szebbnek.
mosolyog, elpirul. szomorú. nem bók volt.
...a kelekótya körbe-körbe rohangálás, zene, ajándékok meg minden. a karácsony botulizmusa amitől olyan lesz az agyatok, mint a honvédségi szappan. nekem nincs karácsony-fílingem. nemcsak hogy egy szikra hó nincs sehol, de a szaga sem olyan. minden fura. mint mikor túl sokáig hagyod a ruhákat a mosógépben. öblítő és tisztaság keveredik a múlandóság egy lehelletnyi, pikáns kis aromájával - furi. és mindig furi gondolataim támadnak tőle. ...eh.
no es importante.
a telet szeretem. az egyik olyan jelenség a természetben ami teljesen egyenes veled. nem becéz, nem játszik és nem köntörfalaz. semmi hajsza, semmi vadászat, tiszta, üres, néma. erő és tökéletesség. nem csalfa hormonokkal vagy búskomor, színes DM-levelekkel üzen. nem dühös. nem gőgös. egyszerű és rettenetes: meg fogsz halni. atyai szavak, amik barátságos ősi szólamok utolsó mély akkordjainak lecsengéseként bizseregnek a faji emlékezetben - maradj a többiekkel. maradj biztonságban. maradj melegen.
ő az apa aki mindig távol van, valahol a látóhatáron túl, és mikor végre hazaér keblére ölel mindenkit akivel szembejön. de ha túl sokáig ölelkezünk nekiadjuk lelkünk minden szeretetét. opálszínű szemeiben megláthatjuk a csöndet, az igazit. elringat és elalszunk az ő hatalmas karjában és velemegyünk, mikor újra útnakindul.
a legdrágább barátom. megtanultam állni a sziklarepesztő kézfogását, az arcomon sem hagy nyomot a csók amit ad. az én házamban helye van mindig, a történeteimet hallgatja üldögélve az ablakom alatt. éjszaka pedig nagyon halkan dalt dúdol egy messzi tájról, ahol még nem járt ember, ahol nincs idő, ahol nincs fájdalom. ahol csak béke van.
hol késel pajtás?
(ez két dolgot jelenthet:
1. valami készül... valami pr/világvége/sátánista fondorlat
2. megint rajtam van az anyuhúzigáló papasági-roham)
sajnos csak 5forintosokban tud visszadni, de hozzádob az agykásából egy trüffelt:
- ..így legalább többnek tűnik!- mondja. vállatvonok.
- te meg szebbnek.
mosolyog, elpirul. szomorú. nem bók volt.
...a kelekótya körbe-körbe rohangálás, zene, ajándékok meg minden. a karácsony botulizmusa amitől olyan lesz az agyatok, mint a honvédségi szappan. nekem nincs karácsony-fílingem. nemcsak hogy egy szikra hó nincs sehol, de a szaga sem olyan. minden fura. mint mikor túl sokáig hagyod a ruhákat a mosógépben. öblítő és tisztaság keveredik a múlandóság egy lehelletnyi, pikáns kis aromájával - furi. és mindig furi gondolataim támadnak tőle. ...eh.
no es importante.
a telet szeretem. az egyik olyan jelenség a természetben ami teljesen egyenes veled. nem becéz, nem játszik és nem köntörfalaz. semmi hajsza, semmi vadászat, tiszta, üres, néma. erő és tökéletesség. nem csalfa hormonokkal vagy búskomor, színes DM-levelekkel üzen. nem dühös. nem gőgös. egyszerű és rettenetes: meg fogsz halni. atyai szavak, amik barátságos ősi szólamok utolsó mély akkordjainak lecsengéseként bizseregnek a faji emlékezetben - maradj a többiekkel. maradj biztonságban. maradj melegen.
ő az apa aki mindig távol van, valahol a látóhatáron túl, és mikor végre hazaér keblére ölel mindenkit akivel szembejön. de ha túl sokáig ölelkezünk nekiadjuk lelkünk minden szeretetét. opálszínű szemeiben megláthatjuk a csöndet, az igazit. elringat és elalszunk az ő hatalmas karjában és velemegyünk, mikor újra útnakindul.
a legdrágább barátom. megtanultam állni a sziklarepesztő kézfogását, az arcomon sem hagy nyomot a csók amit ad. az én házamban helye van mindig, a történeteimet hallgatja üldögélve az ablakom alatt. éjszaka pedig nagyon halkan dalt dúdol egy messzi tájról, ahol még nem járt ember, ahol nincs idő, ahol nincs fájdalom. ahol csak béke van.
hol késel pajtás?
2008. december 13., szombat
mcmutatom
pöti interkult kitekintés: mcdonalds
ma anno (első reklám) orosz és a világ másik végén 1 2
kevéssé ismert tények a világról #34: a mcdonalds "golden arch"/kettős sáv(?) logóját többen ismerik a világon, mint krisztus keresztjét. (annak elenére, hogy bizonyos országokban ronald mcdonald bohóc jellegzetes arcfestése megegyezik a halál mitológiai alakjának ábrázolásain látottakkal.)
kevéssé ismert tények a világról #15: a globalizáció a római birodalom megalakulásával kezdődött.
ma anno (első reklám) orosz és a világ másik végén 1 2
kevéssé ismert tények a világról #34: a mcdonalds "golden arch"/kettős sáv(?) logóját többen ismerik a világon, mint krisztus keresztjét. (annak elenére, hogy bizonyos országokban ronald mcdonald bohóc jellegzetes arcfestése megegyezik a halál mitológiai alakjának ábrázolásain látottakkal.)
kevéssé ismert tények a világról #15: a globalizáció a római birodalom megalakulásával kezdődött.
2008. december 12., péntek
/
az első trolik szemérmesen kerülgetve egymást igyekeznek a forgalom felé, mint bakfisok akik még nem tudják hogyan kell szeretni.
a nemzetet kórság gyötri! szipog, prüszköl és harákol. megegeresedett. mocong. a metrón fröcsög a nyirok.
új napi fétisem: csinoska lány kicsi autóban, hátsó ülésen szobanövény.
a nemzetet kórság gyötri! szipog, prüszköl és harákol. megegeresedett. mocong. a metrón fröcsög a nyirok.
új napi fétisem: csinoska lány kicsi autóban, hátsó ülésen szobanövény.
2008. december 11., csütörtök
óda az átmeneti szerverhibához
01110011 01100101 01101011 01100101 01101100 01111001 01100101 01110011 00100000 01100001 00100000 01101100 01100101 01110100 00100000 01100100 01100101 00100000 01110100 01100101 00100000 01100101 00100000 01101101 01101001 01101000 01100001 01110011 01111010 01101110 01100001 01110011 01100001 01100111 01101111 01110100 00100000 01110101 01101010 00100000 01110011 01111010 01101001 01101110 01110100 01110010 01100101 00100000 01100101 01101101 01100101 01101100 01100101 01100100
01101001 01110011 01110100 01100101 01101110 00100000 01101011 01101001 01100010 01100001 01110011 01111010 01101111 01110100 01110100 00100000 01101000 01110101 01110110 01100101 01101100 01111001 01101011 01110101 01101010 01101010 01100001 00100000 01110110 01100001 01100111 01111001 00100000 01100001 01101101 01101001 00100000 01100001 01101100 01100001 01110011 01111010 01100001 01101100 01101100 00100000 01100101 01110011 00100000 01110011 01111010 01100101 01110100 01101110 01111001 01101111 01101101 01101010 01100001 00100000 01101000 01100001 01110010 01101111 01101101 00100000 01101111 01110010 01100001 00100000 01101101 01110101 01101110 01101011 01100001 01101010 01100001 01110100 00100000 01101101 01101001 01101110 01110100 00100000 01110110 01100001 01101100 01100001 01101101 01101001 00100000 01100010 01101111 01100111 01100001 01110010 01100001 01110100 00001101 00001010 01100101 01111010 01111010 01100101 01101100 00100000 01110100 01110101 01100100 01100001 01110100 01110110 01100001 00100000 01110110 01100101 01101100 01100101 01101101 00100000 01101000 01101111 01100111 01111001 00100000 01100001 00100000 01101011 01101001 01100010 01100001 01110011 01111010 01101111 01110100 01110100 00100000 01101011 01101111 01111010 01101101 01101111 01110011 01111010 01101110 01100001 01101011 00100000 01101101 01100101 01110010 00100000 01101101 01100101 01100111 01101001 01101110 01110100 00100000 01100101 01101100 01101100 01100101 01101110 01110110 01100101 01110100 11101001 01110011 01100101 00100000 01110110 01100001 01101110
01101011 01101111 01110011 01111010 01101111 01101110 01101111 01101101 00100000 01101001 01101110 01110100 01100101 01110010 01101110 01100101 01110100 00100000 01110011 01101111 01110100 01100101 01110100 00100000 01101001 01110011 01110100 01100101 01101110 01100101 01101001 00100000 01101000 01101111 01100111 01111001 00100000 01110101 01110100 01100001 01110100 00100000 01101101 01110101 01110100 01100001 01110100 01110100 01100001 01110100 01101111 01101011 00100000 01100001 00100000 01101011 01100001 01110110 01100101 01110100 01101111 01101100 00100000 01100001 00100000 01100111 01101111 01101101 01100010 01100001 01101001 01100111
01100010 01100001 01110010 00100000 01100101 01101110 01101110 01100101 01101011 00100000 01100101 01100111 01111001 01100101 01110100 01101100 01100101 01101110 00100000 01101000 01100001 01110100 01100001 01110011 01100001 00100000 01100001 01111010 00100000 01101000 01101111 01100111 01111001 00100000 01100010 01101001 01101110 01100001 01110010 01101001 01110011 01100010 01100001 01101110 00100000 01101001 01110010 01101111 01101011
01101101 01100101 01100111 01110100 01100001 01101100 01100001 01101100 01110100 01100001 01101101 00100000 01100001 00100000 01101011 01101111 01111010 01101111 01110011 00100000 01101000 01100001 01101110 01100111 01101111 01110100
01100001 01101011 01101001 00100000 01100001 00100000 01101010 01100101 01101100 01100101 01101110 01101100 01100101 01110100 01100101 01101101 01100010 01100101 01101110 00100000 01101011 01101001 01101101 01101111 01101110 01100100 01101010 01100001 00100000 01100001 00100000 01101010 01100101 01101100 01110011 01111010 01101111 01110100 00100000 01101011 01100001 01110000 00100000 01100101 01100111 01111001 00100000 01100011 01110011 01101111 01101011 01101001 01110100 00100000 01100100 01100101 00100000 01101011 01101001 01110010 01101111 01101000 01101111 01100111 01101111 01101101
01101110 01100001 01100111 01111001 01101111 01101110 00100000 01101011 01101001 01110010 01101111 01101000 01101111 01100111 01101111 01101101
01100001 00100000 01101010 01100101 01101100 01110011 01111010 01101111 00100000 01100010 01101001 01101110 01100001 01110010 01101001 01110101 01110011
26. the everclean doormat of philosophy...
"I, that have neither pity, love, nor fear.
Indeed, 'tis true that Henry told me of;
For I have often heard my mother say
I came into the world with my legs forward:
Had I not reason, think ye, to make haste,
And seek their ruin that usurp'd our right?
The midwife wonder'd and the women cried
'O, Jesus bless us, he is born with teeth!'
And so I was; which plainly signified
That I should snarl and bite and play the dog.
Then, since the heavens have shaped my body so,
Let hell make crook'd my mind to answer it.
I have no brother, I am like no brother;
And this word 'love,' which graybeards call divine,
Be resident in men like one another
And not in me: I am myself alone."
Shakespeare - Henry the 6th
2008. december 10., szerda
médiasalak a mindennapokhoz
megdobott vele a Róka. köszönjük neki.
csak egy pár:
In the Rough - bizony. van, hogy életünk szerelme kibasz a barlangból és nincs másunk csak a kedvenc kövünk, Trabant. nem túl jó minőségű de nézhető verzió
Clark - Herr Bar - avagy: nézd anyu egy repülő fasz!
Clark - Ted - akit zavarnak a bizarr külsejű rovarok ne nézze meg.
Tenspace - kortárs japán animátorokkal 10ig számolni is fasza.
Space Alone - űrhajós. űr. cica.
csak egy pár:
In the Rough - bizony. van, hogy életünk szerelme kibasz a barlangból és nincs másunk csak a kedvenc kövünk, Trabant. nem túl jó minőségű de nézhető verzió
Clark - Herr Bar - avagy: nézd anyu egy repülő fasz!
Clark - Ted - akit zavarnak a bizarr külsejű rovarok ne nézze meg.
Tenspace - kortárs japán animátorokkal 10ig számolni is fasza.
Space Alone - űrhajós. űr. cica.
tárgyalástechnika 3.
egy padawannal történt mai beszélgetés nyomán, avagy intés a kezdőkhöz:
középiskolásként én is elvállaltam különféle grafikai munkákat, jött az ember csöpp lenézéssel mivel se papírom, se tapasztalatom és mondtahogy:
megrendelő: - szia. kellene nekem egy xy.
kicsi D: - 50k lesz.
megren: - höhö... mitakarsz te fattyú?!
d: - (vállvon) akkor kérjen egy árajánlatot valamelyik stúdiótól.
kisvártatva visszajön a megren:
- .. szevasz édesöcsém. mennyit is mondtál? 50?
d: - 100.
megren: - kiváló. mikorra lesz kész vele ha szabad kérdeznem nagyuram?
első szabály: ismerd a piacot.
középiskolásként én is elvállaltam különféle grafikai munkákat, jött az ember csöpp lenézéssel mivel se papírom, se tapasztalatom és mondtahogy:
megrendelő: - szia. kellene nekem egy xy.
kicsi D: - 50k lesz.
megren: - höhö... mitakarsz te fattyú?!
d: - (vállvon) akkor kérjen egy árajánlatot valamelyik stúdiótól.
kisvártatva visszajön a megren:
- .. szevasz édesöcsém. mennyit is mondtál? 50?
d: - 100.
megren: - kiváló. mikorra lesz kész vele ha szabad kérdeznem nagyuram?
első szabály: ismerd a piacot.
JEHŐ!!!
vagyis jahogy:
és tegnap megszületet a Szanyi első saját gyereke!!! vuhú! akasztják a hóhért úgymond.
gratulálunk a szerzeményhez és üdvözöljük az eddig mindenki által lánynak látott kisfiút az élők sorában: Szia Gyerek!
első gólhoz jótanács: akik folyton a rokkendrollal jönnek még sose csinálták jól, ne egyél a sárga hóból és ne bízz a mókusokban.
és tegnap megszületet a Szanyi első saját gyereke!!! vuhú! akasztják a hóhért úgymond.
gratulálunk a szerzeményhez és üdvözöljük az eddig mindenki által lánynak látott kisfiút az élők sorában: Szia Gyerek!
első gólhoz jótanács: akik folyton a rokkendrollal jönnek még sose csinálták jól, ne egyél a sárga hóból és ne bízz a mókusokban.
napi kútúrh-missön
Örkény István: Néhány perc külpolitika
"Már végigjártam a környék tüzelőtelepeit, elmentem a csúzdára is, de eredménytelenül. Manapság minden beszerzés nehéz. Aztán valaki ajánlott egy külvárosi pincét, melynek életrevaló és mozgékony vezetője állítólag bármilyen tüzelőfajtát elő tud keríteni, föltéve, hogy az ember visz egy kis rumot. Venni se kellett; volt otthon rumunk, méghozzá valódi kubai. Megtaláltam apincét, ahová nyolc lépcsőn kellett lemenni. Még félúton se voltam, aktatáskámmal a rummal, amikor lentről felkiáltott egy férfi:
- Német demokratikus brikettünk nincs!
Lementem, köszöntem, kipakoltam a rumot a szénporos bádogasztalra.
- Arra nekem nincs is szükségem - mondtam.
- Hanem mit tetszik parancsolni? - érdeklődött a vezető, egy futó pillantástvetve a rumra.
- Én egy kis hasadóanyagot szeretnék venni - mondtam. Eddig akármerre jártam, mindenütt kerek perec megmondták: nincs. De őközelebb lépett a rumhoz, elolvasta a feliratot, elnézte a cimkére rajzoltcukornádat, aztán így szólt:
- Hát egy kis uránszurokércet talán össze tudok kaparni. Ezen nevetni kellett.
- Maga jópofa! - mondtam neki. - Mit képzel rólam? Hogy majd otthon, egy teakonyhában nekiállok házilag dúsítani? Fogtam a rumosüveget, visszaraktam az aktatáskába, amitől a szenes mindjárt engedékenyebb lett.
- Nem kell azért rögtön elrohanni. Szíveskedjék pontosan elmondani, mitetszik, és aztán majd meglátjuk, mit lehet csinálni. Mintha nem tudná - gondoltam -, de azért szép türelmesen elmagyaráztam, hogya szokásos atomtöltetre, vagyis nagy tisztaságú Uránium 233 izotópra van szükségem. - Persze, ha nincs - tettem hozzá -, akkor egy kis Plutónium 239 is megteszi. Újra elővettem a rumot, és visszatettem a szénporos bádogasztalra. Nemszóltam semmit. Szólni ő se szólt, csak hátravitte az üveget, és betette egy rozogairatszekrénybe. Minek annyit beszélni? E némajátékkal kölcsönösen elmondtuk egymásnak, hogy az ügyletet nyélbe ütöttük, most már csak a forma kedvéért akadékoskodott a szenes.
- Ha szabad kérdeznem - érdeklődött -, hordozórakétája már van?
- Van - mondtam kurtán. Nem mentem bele a részletekbe. Ha elmondanám, mennyi utánjárásomba került, amíg rátaláltam arra a bizonyos csillaghegyi kisipari szövetkezetre, ahol -persze nem egy üveg rum, hanem egy angol mechanikus pianínó és hat véglepedővászon szétosztogatása árán! - nagy nehezen összefusiztak egy közepeshatósugarú rakétát, ezzel csak fölverném a hasadóanyag árát. Számításom bevált. A szenes meglepően olcsó árat mondott, s én leszámoltam a pénzt abádogasztalra.
- Valami edényt hozott? - kérdezte?
- Nincs nálam semmi.
- Akkor két forint üvegbetétet kérek. Kifizettem az üvegbetétet.
- Dugója nincs? - kérdezte. Dugóm se volt. Felsóhajtott. Aztán széthasított egy újságlapot, összecsavarta, s úgy-ahogybedugaszolt vele egy piszkos parádivizes üveget. Abból a rozzant szekrénybőlvette elő, ahova a rumot dugta az előbb.
- Becsomagoljam?
- Nem szükséges - mondtam.
- Legyen máskor is szerencsém - mondta a szenes, és előzékenyen felkísért alépcsőn. Ott megkérdezte:
- Remélem, békés célokat szolgál?
- Az csak természetes - mondtam.
- Csak mert olyan nagy viccmesternek látszik - mondta, és megfenyegetett az ujjával."
az emlékeztetőért köszönet Mr. V-nek.
"Már végigjártam a környék tüzelőtelepeit, elmentem a csúzdára is, de eredménytelenül. Manapság minden beszerzés nehéz. Aztán valaki ajánlott egy külvárosi pincét, melynek életrevaló és mozgékony vezetője állítólag bármilyen tüzelőfajtát elő tud keríteni, föltéve, hogy az ember visz egy kis rumot. Venni se kellett; volt otthon rumunk, méghozzá valódi kubai. Megtaláltam apincét, ahová nyolc lépcsőn kellett lemenni. Még félúton se voltam, aktatáskámmal a rummal, amikor lentről felkiáltott egy férfi:
- Német demokratikus brikettünk nincs!
Lementem, köszöntem, kipakoltam a rumot a szénporos bádogasztalra.
- Arra nekem nincs is szükségem - mondtam.
- Hanem mit tetszik parancsolni? - érdeklődött a vezető, egy futó pillantástvetve a rumra.
- Én egy kis hasadóanyagot szeretnék venni - mondtam. Eddig akármerre jártam, mindenütt kerek perec megmondták: nincs. De őközelebb lépett a rumhoz, elolvasta a feliratot, elnézte a cimkére rajzoltcukornádat, aztán így szólt:
- Hát egy kis uránszurokércet talán össze tudok kaparni. Ezen nevetni kellett.
- Maga jópofa! - mondtam neki. - Mit képzel rólam? Hogy majd otthon, egy teakonyhában nekiállok házilag dúsítani? Fogtam a rumosüveget, visszaraktam az aktatáskába, amitől a szenes mindjárt engedékenyebb lett.
- Nem kell azért rögtön elrohanni. Szíveskedjék pontosan elmondani, mitetszik, és aztán majd meglátjuk, mit lehet csinálni. Mintha nem tudná - gondoltam -, de azért szép türelmesen elmagyaráztam, hogya szokásos atomtöltetre, vagyis nagy tisztaságú Uránium 233 izotópra van szükségem. - Persze, ha nincs - tettem hozzá -, akkor egy kis Plutónium 239 is megteszi. Újra elővettem a rumot, és visszatettem a szénporos bádogasztalra. Nemszóltam semmit. Szólni ő se szólt, csak hátravitte az üveget, és betette egy rozogairatszekrénybe. Minek annyit beszélni? E némajátékkal kölcsönösen elmondtuk egymásnak, hogy az ügyletet nyélbe ütöttük, most már csak a forma kedvéért akadékoskodott a szenes.
- Ha szabad kérdeznem - érdeklődött -, hordozórakétája már van?
- Van - mondtam kurtán. Nem mentem bele a részletekbe. Ha elmondanám, mennyi utánjárásomba került, amíg rátaláltam arra a bizonyos csillaghegyi kisipari szövetkezetre, ahol -persze nem egy üveg rum, hanem egy angol mechanikus pianínó és hat véglepedővászon szétosztogatása árán! - nagy nehezen összefusiztak egy közepeshatósugarú rakétát, ezzel csak fölverném a hasadóanyag árát. Számításom bevált. A szenes meglepően olcsó árat mondott, s én leszámoltam a pénzt abádogasztalra.
- Valami edényt hozott? - kérdezte?
- Nincs nálam semmi.
- Akkor két forint üvegbetétet kérek. Kifizettem az üvegbetétet.
- Dugója nincs? - kérdezte. Dugóm se volt. Felsóhajtott. Aztán széthasított egy újságlapot, összecsavarta, s úgy-ahogybedugaszolt vele egy piszkos parádivizes üveget. Abból a rozzant szekrénybőlvette elő, ahova a rumot dugta az előbb.
- Becsomagoljam?
- Nem szükséges - mondtam.
- Legyen máskor is szerencsém - mondta a szenes, és előzékenyen felkísért alépcsőn. Ott megkérdezte:
- Remélem, békés célokat szolgál?
- Az csak természetes - mondtam.
- Csak mert olyan nagy viccmesternek látszik - mondta, és megfenyegetett az ujjával."
az emlékeztetőért köszönet Mr. V-nek.
2008. december 9., kedd
2008. december 7., vasárnap
családi pillanatok
(telefon csörög)
QQ: - ...téged késeltek meg tegnap a nyugatinál este?
D: - nem.
QQ: - oké. szia!
M-day
mikulás: - nah. énekelsz egy dalt a Mikulásnak?
gyerek: - nem.
mikulás: - akkor hogy adjak csokit?
gyerek: - az nekem jár mert jóvoltam.
(anyu mögötte negédesen mosolyog)
mikulás: - igen?
gyerek: - igen.
mikulás: - ugye tudod, hogy én figyeltem ám egész évben. tudom ki volt jó és ki volt rossz.
gyerek: - :(
mikulás: - ..halljam azt a dalt.
gyerek: - "Hull a pelyhes fehér hó.."
(anyu kicsit elsápad)
gyerek: ...és a pápa erősebb nálad?
gyerek: - a krampusz a barátnőd?
mikulás: - szakmai a viszonyunk. tudod az mit jelent?
gyerek: - hogy a munkatársad?
mikulás: - aha.
gyerek: (csípőretett kézzel) - akkor miért van így öltözve!?
gyerek: - mondcsak. te igazi ember vagy?
mikulás: - ...nemtudom.
gyerek: - hogyhogy nemtudod?
mikulás: - te honnan tudod hogy igazi kisfiú vagy?
gyerek: - ...háthogy tudok járkálni meg minden.
mikulás: - jogos. tessék egy csoki.
gyerek: (suttogva) - a krampusz az gonosz?
mikulás: - nem, csak sokat rosszalkodik.
gyerek: - és akkor rászólsz?
mikulás: - elverem a fenekét.
gyerek: - és nem sír?
mikulás: - nem. szereti ha a fenekére csapnak.
gyerek: - tééééééényleg?
(ezzel kezdetét vette az "ördögűzés")
gyerek: - neked mindig volt szakállad?
mikulás: - igen.
gyerek: - 8(
(original gumicukorszagú prepubertás agyfasz)
gyerek fejhangon vinyítja az adott mikulásdalt..
mikulás elgurít egy keze ügyébe eső labdát: - hozd vissza!
gyerek nem moccan. változatlanul vinyít.
gyerek mutterja "Jaj Richárd!"-felkiáltással a labda után megy és visszahozza.
gyerek kissé vonaglik a vinyítástól. mutter flegmán áll mellette. mikulás mosolyog... és újra elgurítja a labdát.
mikulás: - szeretnél énekelni egy dalt?
gyerek: - én nem.
mikulás: - a kedvemért sem?
gyerek: - mmmmm..mmmm. (rázza a fejét)
mikulás: - tudsz mesétmondani, vagy táncolni vagy valami?
gyerek: - karatézok.
mikulás: - ...
gyerek: - ...
mikulás: - látod ott azt a kisfiút?
gyerek: - télapóóóó! van feleséged?
mikulás: - nincs.
gyerek: - mert sokat dolgozol?
mikulás: - :(
gyerek fejhangon vinyítja az adott mikulásdalt..
mikulás elgurít egy keze ügyébe eső labdát: - hozd vissza!
gyerek nem moccan. változatlanul vinyít.
gyerek mutterja "Jaj Richárd!"-felkiáltással a labda után megy és visszahozza.
gyerek kissé vonaglik a vinyítástól. mutter flegmán áll mellette. mikulás mosolyog... és újra elgurítja a labdát.
mikulás: - szeretnél énekelni egy dalt?
gyerek: - én nem.
mikulás: - a kedvemért sem?
gyerek: - mmmmm..mmmm. (rázza a fejét)
mikulás: - tudsz mesétmondani, vagy táncolni vagy valami?
gyerek: - karatézok.
mikulás: - ...
gyerek: - ...
mikulás: - látod ott azt a kisfiút?
gyerek: - télapóóóó! van feleséged?
mikulás: - nincs.
gyerek: - mert sokat dolgozol?
mikulás: - :(
2008. december 5., péntek
wörd
a. soha ne menj finn hacker-lánnyal vásárolni, mert azon fogod kapni magad, hogy ajándékokkal megrakodva poroszkálsz mellette, mint jó házinigger, míg ő borzalom angollal nyomja a baromságait, szörnysajt szaga van, csak felfelé néz, mindenkinek nekimegy és nagykanállal tömi beléd a fagyit (rendszeres agyfagy) ahányszor megpróbálsz megszólalni.
ha jobban belegondolok sosemenj finnekkel sehova. főleg lányokkal ne. a finnek mind bolondok. a lányok is. főleg a lányok.
mindenképpen meg fogsz halni. vagy agyonbasznak az ajándékok, vagy félrenyeled a röhögéstől a saját fagyitól csöpögő szakállad. nem szép halál... nem szép. pontosan úgy fogsz kinézni, mint akinek a tüdejét telelövellte szerelmének tejével egy pajkos andalúziai csődör.
b. a török leszbikusok a megtévesztésig hasonlítanak az átlagon felül kereső roma férfiakra (pocak, szőr, fux, hangoskodás mind stimmel), annyi eltéréssel, hogy az említett roma férfiakat ritkán látom szivarozni... vagy egymással smárolni (fleppelve-flappolva habzsolósan!!! aztán egymás nyálát lefetyelik a bajuszkájukról.. JAAAAAAAJ).
a. + b. = interkultúrális agyfasz
más:
"klappar báver"-t vásároltam... dúskáltam vihogva a hódban mondhatni. elküldtek az eladók végül és átrendezték a kínálati kosarat többfelé osztva, hogy ez többet ne fordulhasson elő. jéj! segítettem az eladóhelyi értékesítést egy új tapasztalattal a vásárlói engedetlenség és dementia tárgykörében. 2lábonjáró új tapasztalat vagyok bárkinek amúgy. jobb zsebemben egy kék nyúl lapul, a bal pedig tele van nyugtatóval. nefeledd: élni jó!!!
eltiltottak egy apró gyerek látogatásától. komám 2 éves kisfiával pedig tökjól elvoltunk pár hete egy egész délután, hihetetlen edukációban részesítettem állathangokból. már nem csak azt tudta, hogy a kutya mondja: vau-vau, boci mondja: mú-mú, hanem pl. vuki mondja: rrrrrrrrr... boldog buckalakó pedig mondja: ghögrörr...khogorrg... meg drath vader mondja: (fura göhös vödörbeszuszogás), ill. megtanítottam, hogyan vágjon olyan fejet mint Palpatine császár és dörzsölgesse a kis kezeit. de nem... mielőtt rosszra gondolnál, nem azért banoltak az otthonukból mert a gyereküket a sötét oldal szolgálatába állítottam, hanem mert álítólag azóta ahányszor ottvagyok, vagy szó van rólam a gyerek képe elkomorul és a feje "megeresedik"(!!!). szerintem csak az ifjú Márk Özséb megpróbál ilyenkor mentálisan elpusztítani (ami nevetséges... mert fejletlen az agya), szerintük meg tartsam magam távol, nehogy tőlem tanuljon meg beszélni.
möh. fokkin' panssies!
dolgok amiket megbántam a héten:
- végigültem egy meleg-reklámokról szóló TDK előadást.
- még mindig nincs engedélyem emberölésre (viszont már állami felhatalmazásom van megszodomizálni mindenkit aki ostoba és/vagy kellemetlen.. bizony sírva fogjátok lefetyelni a saját saratokat egy cicatálból... muhawhawhaw haw.... haw).
- nem vagyok béna, hülye, süket, vak és magzatkortól heroinfüggő. tehát gyakorlatilag emberi koalamedve.
- a télapójelmezemen nincs slicc viszont 3 helyszínen fogok a tagoncokkal és mammerekkel teázni egész nap, de csak az utolsó állomáson kaphatok rumot a teába. slicctelenségem oka pedig: a slicc a télapójelmezen illúzióromboló. szimbolikusan. megöli a fíling-t.
remek. azzal fogom kárpótolni magam, hogy úgy megénekeltetem őket, hogy bevérzik a szemük!
Halmos szerint egy igazi télapó amúgy is "konyakot hugyozik és mézet szarik". szerintem összejön.
ha jobban belegondolok sosemenj finnekkel sehova. főleg lányokkal ne. a finnek mind bolondok. a lányok is. főleg a lányok.
mindenképpen meg fogsz halni. vagy agyonbasznak az ajándékok, vagy félrenyeled a röhögéstől a saját fagyitól csöpögő szakállad. nem szép halál... nem szép. pontosan úgy fogsz kinézni, mint akinek a tüdejét telelövellte szerelmének tejével egy pajkos andalúziai csődör.
b. a török leszbikusok a megtévesztésig hasonlítanak az átlagon felül kereső roma férfiakra (pocak, szőr, fux, hangoskodás mind stimmel), annyi eltéréssel, hogy az említett roma férfiakat ritkán látom szivarozni... vagy egymással smárolni (fleppelve-flappolva habzsolósan!!! aztán egymás nyálát lefetyelik a bajuszkájukról.. JAAAAAAAJ).
a. + b. = interkultúrális agyfasz
más:
"klappar báver"-t vásároltam... dúskáltam vihogva a hódban mondhatni. elküldtek az eladók végül és átrendezték a kínálati kosarat többfelé osztva, hogy ez többet ne fordulhasson elő. jéj! segítettem az eladóhelyi értékesítést egy új tapasztalattal a vásárlói engedetlenség és dementia tárgykörében. 2lábonjáró új tapasztalat vagyok bárkinek amúgy. jobb zsebemben egy kék nyúl lapul, a bal pedig tele van nyugtatóval. nefeledd: élni jó!!!
eltiltottak egy apró gyerek látogatásától. komám 2 éves kisfiával pedig tökjól elvoltunk pár hete egy egész délután, hihetetlen edukációban részesítettem állathangokból. már nem csak azt tudta, hogy a kutya mondja: vau-vau, boci mondja: mú-mú, hanem pl. vuki mondja: rrrrrrrrr... boldog buckalakó pedig mondja: ghögrörr...khogorrg... meg drath vader mondja: (fura göhös vödörbeszuszogás), ill. megtanítottam, hogyan vágjon olyan fejet mint Palpatine császár és dörzsölgesse a kis kezeit. de nem... mielőtt rosszra gondolnál, nem azért banoltak az otthonukból mert a gyereküket a sötét oldal szolgálatába állítottam, hanem mert álítólag azóta ahányszor ottvagyok, vagy szó van rólam a gyerek képe elkomorul és a feje "megeresedik"(!!!). szerintem csak az ifjú Márk Özséb megpróbál ilyenkor mentálisan elpusztítani (ami nevetséges... mert fejletlen az agya), szerintük meg tartsam magam távol, nehogy tőlem tanuljon meg beszélni.
möh. fokkin' panssies!
dolgok amiket megbántam a héten:
- végigültem egy meleg-reklámokról szóló TDK előadást.
- még mindig nincs engedélyem emberölésre (viszont már állami felhatalmazásom van megszodomizálni mindenkit aki ostoba és/vagy kellemetlen.. bizony sírva fogjátok lefetyelni a saját saratokat egy cicatálból... muhawhawhaw haw.... haw).
- nem vagyok béna, hülye, süket, vak és magzatkortól heroinfüggő. tehát gyakorlatilag emberi koalamedve.
- a télapójelmezemen nincs slicc viszont 3 helyszínen fogok a tagoncokkal és mammerekkel teázni egész nap, de csak az utolsó állomáson kaphatok rumot a teába. slicctelenségem oka pedig: a slicc a télapójelmezen illúzióromboló. szimbolikusan. megöli a fíling-t.
remek. azzal fogom kárpótolni magam, hogy úgy megénekeltetem őket, hogy bevérzik a szemük!
Halmos szerint egy igazi télapó amúgy is "konyakot hugyozik és mézet szarik". szerintem összejön.
2008. december 3., szerda
egy titokzatos hátizsák...
...ami megöli az összamerikai paranoiát. http://carolinewoolard.blogspot.com/
2008. december 2., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)