a ma hajnali kaland után reggel fél 8-ra értem haza, semmi kedvem nem volt felmenni a házhoz, de a telefonom lemerült és 9-re itt voltak értem a tagok.
a tegnapi erőszakos közjáték mind2őnket megviselt, ezért elkezdtünk barátkozni Dömével (amúgy tökéletesen antiszociális, a srácokkal ugyanolyan határozott, rideg bár fölényes viszonyt tart fent, mint egy habtéglával). a labdázás lényegét még mindig nem sikerült magáévá tennie, Laci ma elárulta miért: nagyon silány gyerekkora volt. befejeztük a maradék dolgokat, nehéz szívvel búcsúztam a betonkeverőtől, holnap visszaviszik a telepre. imádtam betonkeverni. a ház viszont pofás lett, sőt pestiesen szólva jobb, mint az eredeti. Barza lefotózta, elküldjük Levinek lássa ő is.
feljöttek segíteni ma is a lányok + Anikó kolleganői, ez természetesen kimerült abban, hogy félmeztelenül rohangáltak, napoztak és pletykáltak. Zoli barátnőjét megvicceltem amíg aludt a teraszon. a hátára írtam napkrémmel, hogy A NŐ HASZNOS. lett is belőle vergődés. összelegóztuk az utolsó "svéd importőrtől" vásárolt ócsó bútorokat.
mikor már úgy volt hogy nem fogja kibaszni a szememet a nap, kimentem a grillsarokba böszme húsokat sütni, hogy együnk valamit az emberekkel. az első illatokra odasereglett az egész baromfiól és elkezdtek kurrogni, meg dorombolni, meg falatokat csenni a srácoktól, szóval végül kénytelen voltam kipakolni a fagyót és megsütni mindent.
aztán mikor jöttem ki a fürdőszobából láttam, hogy Dömcsi bánatos, hát hirtelen ötlettől vezérelve rávetettem magam hogy meggyomrozom kicsit. csak mikor végre megadta magát pillantottam fel és vettem észre ahogy az arcukra fagyott riadalommal mindenki ott áll az asztal körül, Ancsi kezében telefon, a 3 srác meg tettrekészen szerszámokkal áll fölöttem. mivel tudják, hogy betegesen félek a nagyméretű (és a kicsi de ijesztő külsejű) kutyáktól ezért a 8 perces birkózómeccsemet a kb. 40 kilós rotveiler-németjuhász keverékkel természetszerűen félreértették. Dömét teljesen megrázta ez a fajta bizalmatlanság. a tegnap kapott antibiotikumok ellenére (vagy pont azért) aznap még szinte semmit nem evett, úgyhogy mielőtt eljöttünk leöntöttem a maradék szafttal a száraztápját. még be se pakoltunk a kocsiba, mire hozta oda csillogó szemekkel a tisztára nyalt tálat.
steakszaft vs. antibiotikumok + gyomorbaj 1:0
jaj de gyűlölöm a focit.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
nocsak, a kutyáktól? ezt valamiért nem gondoltam volna.
mi baja van Dömének?
ja. de ez a félelem tudatos. amióta élek a kutyák egy jelentős hányada gyűlöl. a kicsi és közepes kutyák nem érdekelnek, csak a nagyok amik komoly kárt tudnak bennem tenni. volt kutyám amit én neveltem fel és az megszeretett azzal nem volt baj. állítólag negatív a kisugárzásom. a macskák és pici babák viszont imádnak. Dömével nincs gond mert ő mindenkit gyűlöl, viszont én adok neki enni ezért muszáj tisztelnie. plusz szombaton megpróbált megharapni minket úgyhogy megtéptem egy kicsit.
a security cégnél ahonnan elhoztuk a kutyakajája megromlott a napon és nem kapott mást úgyhogy kénytelen volt megenni és most beteg a hasa. valami fertőzés. kapott szurit, meg adok neki bogyókat. illetve ma adtam neki kovászos uborkát. attól úgy látszik bol-dog :D
jaértem.
megkóstolhatta volna a security vádliját, hamár ennyire nem figyeltek oda rá. amúgyis meg akartak tőle szabadulni és ez amolyan 'mentőakció' volt, vagy csak simán elhozhattátok?
hát az Anikóét megpróbálta, meg az én tédemet mikor be akartuk tuszkolni a kocsiba. "szerencsére" sikerült elkapnom az egyik fülét és annál fogva megemeltem. azóta én vagyok az alfa, csak kicsit nehezen hajolok, meg nagyon nyünyörgött és szarul éreztem magam mert nem szívesen bántok állatot még önvédelemből se.
nem akartak tőle megszabadulni, de csak területőrzésre tudták használni, mert nem bírtak vele. ráadásul hajlamos más kutyákat összetörni ezért csak kevés helyen alkalmazható. vannak neki rossz tulajdonságai. haverom öccse ott dolgozik, mondta hogy vigyük el, van nekik elég, meg gondolom látták hogy beteg és annyira nem érte meg nekik foglalkozni vele. szeretik ott amúgy a kutyákat csak nincs idejük mindre. Döme meg balhés, nincsenek még kutya-barátai se, kivétel nélkül mindent és mindenkit gyűlöl. egész nap. múlthéten jött egy madár, na azt nem gyűlölte azt meg akarta szagolni, de a madár elrepült úgyhogy ott folytatta ahol abbahagyta. pedig szerintem mókásak a szemöldökei.
jujjafülénél..
nem lehetett könnyű betanítani, ha ennyire antiszociális.
fura, eddig akárhány Döme nevű kutyát ismertem, az mind haverkodós himbilimbi eb volt. valahogy úgy tűnt, az állatok neve illik a természetükhöz, igornál ezt el is basztam, mizantróp vakarék (bár a többi kutyával teljesen jól kijön), meg a macskáknál is volt ilyesmi tendencia, utálták az embereket, sátán és kamion különösképp (ezért is lett pacal a pacal. inkább valami joviális beles lusta dög legyen). bár lehet, h ebben az adott állat gazdájának a természete is közrejátszik, fene tudja (természetesen mosom kezeim).
jah, alig bírtam hallgatni úgy sírt. doki lefertőtlenítette neki én meg kenem krémmel.
hmmm.. macska az volt egy pár, bibliai név csak Káin, gézengúz de jóravaló állat volt. Vili kutyám az "himbilimbi" volt. Döme sok testvér között legkisebb gyerek szerintem az a baj, de amúgy gőzöm sincs. szeretet kell neki Ancsi szerint.. mármint ezt vallotta, amíg szét nem kapta tegnap a bicaját. azóta nem beszélnek. én szeretem Dömét csak nem buzulok vele. próbálunk szakmai kapcsolatot tartani. ő öl, én meg adok neki enni, kivágom a szőréből a kullancsokat és spriccolom slaggal. a labdázás az nem megy, szerintem túl homár dolognak tartja. lehet a bírkózást rendszeresítjük bár iszonyatosan fárasztó és mocskos dolog.
Megjegyzés küldése